Szívelégtelenség

 

Szívelégtelenség

Ha szív összehúzódási vagy elernyedési képessége csökken és képtelenné válik a szervezet számára szükséges vért, és ezáltal az oxigént és tápanyagokat megfelelően továbbítani, szívelégtelenségről beszélünk. A szív csökkent teljesítménye miatt a szervezet számos, a teljesítményt fokozó mechanizmust indít be amelyek, azonban csak átmeneti megoldásokat képesek nyújtani és végső soron a szívelégtelenséggel összefüggő tünetnek fokozódásához és az állapot rosszabbodásához vezet.

A betegség az idősebb korosztályt, illetve a szívbetegségekkel már kezelteket érinti elsősorban.

Az okairól…

A szívelégtelenséghez az alábbi okok, megbetegedések vezethetnek leggyakrabban:

  • koszorúér-betegség, ezen belül is kiemelendő a koszorúér elzáródás (szívinfarktus) miatt létrejött szívizomelhalás
  • magas vérnyomás
  • szívizomgyulladás
  • szívbillentyű betegségek
  • szívizom megbetegedései
  • szívritmuszavarok

A fentieken kívül azonban számtalan tényező segítheti elő a szívelégtelenség kialakulását, ilyen az elhízás, dohányzás, magas koleszterinszint, továbbá fokozott kockázatot jelent a cukorbetegség, a pajzsmirigy csökkent- vagy túlműködése, tüdőbetegségek.

A tünetekről…

A szívelégtelenség leggyakrabban az következő tünetek okozza:

  • Nehézlégzés: ami a szívelégtelenség súlyosságától függően, enyhébb esetben csak fokozottabb fizikai igénybevétel esetén, súlyosabb esetben már nyugalomban is jelentkezhet. Súlyos szívelégtelenség esetén a beteg már nem tud fekve aludni, az alváshoz több párnát tesz a feje alá vagy ülőhelyzetben alszik, éjszaka rohamszerű fulladások törnek rá. A betegek gyakran köhécselnek, köhögnek, amit habos barnás-rózsaszín köpetürítés is kísérhet.
  • Csökkent terhelhetőség: a szív elégtelen teljesítménye miatt az izmok nem jutnak időben megfelelő mennyiségű oxigénhez és energiához, ami gyors kifáradáshoz vezet, a betegek fáradékonyak, a fáradtság, gyengeség állandósul.
  • Ödéma (vizenyő): a szív nem tudja megfelelően pumpálni a vért, ami pangáshoz, vizenyőképződéshez vezet. A legszembetűnőbb a lábszárak, bokák, lábak duzzanata - a hasüregben meggyűlő folyadék a haskörfogat jelentős növekedéséhez vezethet. A fokozatosan felszaporodó folyadékmennyiség a testsúly növekedését okozza.
  • Étvágytalanság, emésztési zavarok: a pangó vértől az emésztésben szerepet játszó szervek megduzzadnak (pl. máj), a tápanyagok felszívódása, továbbítása is elégtelenné válik.
  • Csökkent szellemi teljesítmény, levertség: a szív elégtelen munkája nemcsak az izmok, hanem az idegrendszer, az agy elégtelen vérellátásához is vezet ezért a betegek ébersége, koncentrációja csökken, nyugtalanná, kedvetlenné válnak.
  • Mellkasi panaszok: bizonytalan, néha szúró vagy markoló jellegű szívtáji fájdalmak, rendszertelen vagy szapora szívverés jelentkezhet.
  • Vizeletürítési zavarok: jellemző az éjszaka folyamán jelentkező gyakori vizeletürítés, a betegség előrehaladásával azonban a vizelet napi mennyisége jelentősen csökkenhet.
    HU1505329679

Az orvosnál…

A kivizsgálás menete minden esetben a beteg panaszainak meghallgatásával, a korábbi vagy jelenleg is fennálló betegségek rögzítésével, illetve a kockázati tényezők megismerésével kezdődik, majd részletes fizikális vizsgálattal (hallgatózás, vérnyomásmérés, testsúlymérés) folytatódik.

A szívelégtelenség diagnózisának felállításában a mellkas röntgen, EKG, szívultrahang és a laboratóriumi vizsgálatok nyújtják a további segítséget. A betegség kialakulásához vezető vagy abban szerepet játszó okok pontos felderítéséhez, illetve a további megfelelő kezeléshez sok esetben egyéb vizsgálatok is szükségesek. Az orvos javasolhat terheléses EKG vizsgálatot, koszorúérfestést, mágneses rezonancia vizsgálatot (MR), légzésfunkciós vizsgálatot.

A szívelégtelenség gyógyításáról...

Mint sok betegség esetén, itt is az első és egyik legfontosabb teendő a megfelelő életmód kialakítása, illetve az ehhez szükséges változtatások megtétele a beteg részéről.

  • A diéta, ami jelen esetben nem csak a megfelelő testsúly elérését, hanem az orvos által meghatározott mennyiségű folyadék fogyasztását, a sófogyasztás csökkentését is jelenti.
  • A dohányzás elhagyása, az alkoholfogyasztás csökkentése.
  • A gyógyszerek pontos, előírás szerinti szedése elengedhetetlen feltétele a sikeres kezelésnek.

Sajnos, a szívelégtelenség sok esetben nem egy véglegesen meggyógyítható, hanem egy tartósan kezelendő betegséget jelent. Mindazonáltal a betegség előrehaladásának, súlyosbodásának lassításával és a beteg állapotának javításával, csökkenthető a kórházba kerülések száma és összességében a betegek életkilátásai jelentősen javulnak.

A szívelégtelenség kezelésében gyógyszerek és különböző műtéti és eszközös megoldások állnak rendelkezésre.

A gyógyszerekről...

A szívelégtelenséget megfelelő gyógyszerek kombinációjával lehet eredményesen kezelni.

A gyógyszerek közül vannak olyanok (ACE gátlók, Angiotenzin Receptor gátlók), amelyek az erek tágításával, a vérnyomás csökkentésével és egyéb kedvező, összetett hatás eredményeképpen javítják a tüneteket, illetve hosszabb és teljesebb életet biztosítanak.

Bizonyos gyógyszerek elsősorban a pulzusszám csökkentésével (béta-blokkolók) fejtik ki hatásukat, mérsékelve a panaszokat, javítva a szív működését, csökkentve a szívritmuszavarok kockázatát.

A diuretikumok (vízhajtók) a szervezetben kórosan visszatartott folyadék és só mennyiségének csökkentésében játszanak fontos szerepet. A vízhajtók szedése mellett gyakoribb és nagyobb mennyiségű vizeletürítést jelentkezik.

A diuretikumok egy speciális csoportja (aldoszteron-antagonisták) összetett hatásuknak köszönhetően javítják a károsodott szívműködést.

A terápia részét képezhetik még egyéb gyógyszerek is, amelyek a szív terhelésének csökkentésében, a panaszok mérséklésében, illetve a szívelégtelenség mellett fennálló betegségek kezelésében lehetnek hasznosak.

Fontos megjegyezni, hogy a gyógyszerek jótékony hatásaik mellett számos olyan eltérést eredményezhetnek (például vérnyomáscsökkenés, a vér káliumszintjének megváltozása, a veseműködést jelző értékek változása) amelyeket folyamatosan ellenőrizni, kontrollálni szükséges, ezért a szívelégtelenség sikeres és eredményes gyógyszeres kezelésében a rendszeres orvosi kontroll vizsgálatok nélkülözhetetlenek.

A nem-gyógyszeres kezelési lehetőségekről...

A szívelégtelenség terápiájában a kiváltó, illetve a szívelégtelenséget fenntartó és azt rontó okok kezelése fontos szerepet kap. A szívelégtelenséghez vezető koszorúér-betegségek esetén koszorúér-sztent beültetés (egy kisméretű fémháló kerül az elmeszesedett koszorúérbe), koszorúér-áthidaló műtét jöhet szóba. Szívbillentyű betegségek esetén a billentyűk műtéti kezelésére, műbillentyű beültetésre van lehetőség. A szívelégtelenséghez vezető vagy az állapotot rontó szívritmuszavarok esetén szívritmus-szabályzó (pacemaker) beültetés alkalmazható. Jelenleg, már speciális, a szívet hatékonyabb munkára ösztönző készülékek beültetésére, az úgynevezett reszinkronizációs terápiára is lehetőség van.

A szívelégtelenség előfordulását figyelembe véve bár nem gyakran és csak megfelelő feltételek megléte esetén a szívátültetés nyújthat egyedi megoldást. A bizonyítékokon alapuló orvoslásnak köszönhetően jelenleg is, országokon átívelő, számtalan nemzetközi kutatás zajlik annak reményében, hogy a szívelégtelenség egy hatékonyabban és biztonságosabban kezelhető betegséggé váljon a jövőben.
HU1505329679