Mindennapi életünk működését biztosítja, behálózza egész testünket, mégsem tudunk róla szinte semmit. Az érrendszerünkön keresztül jutnak el szervezetünk különböző pontjaihoz, szerveinkhez a tápanyagok és az oxigén, továbbá ezen át távoznak a szervek működéséből adódó bomlástermékek, a salakanyagok is, tehát életben maradásunk szempontjából az érrendszer alapvetően fontos.
A szív pumpálja a vért az érrendszerben, két vérkörben: a kis vérkörben a szív és a tüdő között áramlik a vér, míg a nagy vérkör a test minden részét vérrel látja el. A tüdőben a vér leadja a szén-dioxidot, és felveszi az oxigént a gázcsere során. A nagy vérkörben a tüdőből visszaérkező, oxigénben dús vért a szív először a főverőérbe pumpálja, majd onnan a felső végtagokba, a fejbe, a törzsbe és az alsó végtagokba. A nagy erekből kisebbek ágaznak el, majd azok még és még kisebbekbe, végül a kisebb verőerekből a hajszálerekbe (kapillárisok) jut a vér. Itt történik a tápanyagok és a gázok cseréje.
Tudtad? Adott pillanatban a kapillárisoknak csak egy részében van aktív vérkeringés, mivel a testben lévő vér kevés ahhoz, hogy egyidejűleg az összes érbe jusson. A testünk vérmennyiségének kb. 60 százaléka a visszeres rendszerben van, míg a koszorúerekbe a vérmennyiség 5-10 százaléka kerül.
Tudtad? Szívünk percenként 6-7 liter vért pumpál a sejtjeinkhez. A szívverések percenkénti száma átlagosan 70, azaz naponta körülbelül 100 000; ez egy emberélet alatt megközelítőleg 2 milliárd szívverést jelent. A szívből kiáramló vér kb. 25 másodperc alatt járja körül a testet. Egy csepp vér naponta több mint ezerszer fut végig. A teljes vérmennyiség 5 percenként áramlik át a veséken, ahol részben megtisztul a felesleges vagy mérgező anyagoktól.
Tudtad? Az érrendszer hossza mintegy 100 000 km! Ezzel a távolsággal kétszer is megkerülhetnénk a Földet az Egyenlítő mentén. Egy négyzetcentiméternyi bőrt 1 méter hosszúságú érrendszer hálóz be. Az erek átmérője, falvastagsága és falszerkezete a bennük uralkodó nyomásviszonyoknak felel meg: a főverőér, az aorta 2,5 cm, a közepes verőerek (combverőér, csípőverőér) 10-15 mm átmérőjűek, míg a hajszálerek 8-20 mikrométeresek. A legnagyobb hasi függővéna 3 cm keresztmetszetű.
Tudtad? A vérnyomáson általánosságban a nagy artériákban mérhető nyomást értjük, az artériás és vénás vérnyomás azonban különbözik egymástól. A vénákban a nyomás alacsony, és szakaszonként változó. A közeli verőerek pulzálása, a környező szervek és testüregek nyomása határozza meg. A megfelelő irányú véráramlást főleg a vénák billentyűi biztosítják. Az artériákon belül sem mindenütt azonos a nyomás: a kisebb ágakra oszlással a vérnyomás csökken, a legjelentősebb esés a hajszálerek előtti kis verőerekben következik be. Az erekben néhol akkora a nyomás, hogy a vért akár 9 méter távolságba is kispriccelné sérülés esetén.
Tudtad? A szemfenéki erek érhálózata az egyetlen, amelynek alapján a szervezet érrendszerének állapotára következtetni tudunk. A magas vérnyomás először a szemfenéki érrendszert érinti, így hamar láthatóvá válnak a tünetek. A magas vérnyomás szemtüneteinek több stádiuma van, a betegség súlyosságától függően:
- 0. stádium: Rövid ideje fennálló magas vérnyomás esetén még nem tapasztalhatunk elváltozást, a legkisebb finom erek kanyargóssága fokozódik.
- 1. stádium: Tartósan magas vérnyomás esetén az erek fala meszesedik, az izomréteg és az erek körüli kötőszövetes hüvely megvastagszik. A verőereknek kialakul az ún. „rézdrót”, majd az „ezüstdrót” megjelenése.
- 2. stádium: Az erek fala a rá nehezedő nyomás miatt megvastagszik, egyenetlenné válik. Ennek következtében szakaszosan lefűződnek, kialakul az ún. „kolbász tünet”.
- 3. stádium: A károsodott érszakaszokon folyadék, majd vér lép ki, a vérellátás zavara miatt az ideghártya adott területei elhalhatnak, szabálytalan alakú, elmosódott szélű fehéres foltok jelennek meg.
- 4. stádium: Végső stádiumban a látóidegfő vizenyője a jellemző, jelentős látásromlással, látótérkieséssel.
Forrás: Ötvenentúl.hu
