Az ENSZ közgyűlése 2012-ben a boldogság nemzetközi világnapjává nyilvánította március 20-át. A boldogság nemzetközi napjának ötlete a kis himalájai buddhista királyságtól, Bhutántól származik. Az ázsiai ország a világon elsőként vezette be a bruttó nemzeti boldogság fogalmát lakosai jólétének mérésére, mondván, hogy az többet elárul, mint a bruttó hazai össztermék, a GDP. A „bruttó nemzeti boldogság” fogalma tulajdonképpen a lakosság jólétének mérésére szolgál. Egy kilenc pontból álló index segítségével megbecsülhető, hogyan érzik magukat az emberek gazdasági, társadalmi és érzelmi szempontból. A boldogság világnap üzenete elsősorban az, hogy nem csak a növekedési számok és a gazdasági értékek a legfőbb mutatók, az emberek elégedettségét más feltételek is befolyásolják.

A boldogság viszont védi a szívünket is!

Számos tudományos vizsgálat kimutatta, hogy a boldogságnak és a szív- és érrendszeri betegségek kialakulása, illetve a már szívbetegséggel élők állapota között összefüggés van. Az optimista és boldog emberek kevésbé hajlamosak a szív- és érrendszeri betegségek kialakulására, illetve a már meglévő betegségek alakulására mivel pozitív érzelmeiknek számos pozitív hatása van az egészségre.

A pozitív érzelmek csökkentik a stresszszintet, a vérnyomást és javítják az immunrendszer működését. Emellett a boldog emberek általában egészségesebb életmódot folytatnak, mint a szomorú vagy negatív emberek, ami szintén csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.

Egy 10 éven át tartó kutatás során kimutatták, hogy az optimista emberek 50 százalékkal kevesebb szívrohamot és egyéb szívbetegségeket szenvedtek el, mint a pesszimisták. Emellett a boldogságnak egyértelműen megvan az a képessége is, hogy javítsa a szív- és érrendszeri egészségét.

Ezen eredmények alapján tehát látható, hogy a boldogságnak és a szív- és érrendszeri betegségek kialakulása között szoros összefüggés van, és az optimista életmód és pozitív érzelmek hozzájárulhatnak a szív- és érrendszeri egészség megőrzéséhez és a betegségek kialakulásának csökkentéséhez.

És mi a boldogság kulcsa?

A boldogság mibenlétét a híres boldogságkutató, Edward Diener pszichológus is sok éven át kutatta. Arra a megállapításra jutott, hogy a legboldogabb emberek erős baráti és családi kötelékben élnek, és sok időt töltenek szeretteikkel.