Talán sokan emlékeznek a gyerekkorunkat végig kísérő dallamra, ahogy a tv-torna buzdított mindenkit a testmozgásra. Ugyan már akkor, évtizedekkel ezelőtt hirdették a sport fontosságát, mégsem fogadták, fogadják meg sokan. Pedig azon túl, hogy jobban érezzük magunkat tőle, tudományosan igazolt egészségügyi hatásai is vannak többek között a szív- és érrendszerre, akár már egy kialakult betegség mellett is.
Egészséges fiatal vagy az idősebb korosztály is (kb. 40 éves korig, feltételezve, hogy az iskolai, ill. munkaalkalmassági, háziorvosi vizsgálatok során a komoly betegség már ismertté vált volna) bizonyos szabályok betartása mellett bátran kezdheti a sportot.
Torna szívbetegséggel élőknek Faragó Gabriellla gyógytornásszal.
Időpont. Minden héten kedden és pénteken
Jelentkezni a 0630/209-0743 számon tudtok.
A rendszeres mozgás jótékony hatása nagyon összetett, a teljesség igénye nélkül a legfontosabb közülük:
-csökkenthető a vérnyomás, tehát határérték közeli (normál vérnyomás felső határa: 140/90 Hgmm) vagy enyhe magas vérnyomásban évekre elodázhatja a gyógyszeres kezelés bevezetésének szükségességét.
– testsúlycsökkentő hatású, segít az ideális testsúly megtartásában, a súlyfeleslegtől való megszabadulás pedig mozgás nélkül nehezen kivitelezhető.
– kedvezően befolyásolja az anyagcserét (zsír, cukor):
– az úgynevezett „jó koleszterin” (HDL) szintje emelkedik
– a triglicerid szintje csökken
– javul a glükóztolerancia (a működő izmok cukrot használnak fel, tehát csökken a vércukorszint)
– hangulatjavító hatású, a depresszió és a szorongás csökkentésének fontos, nem gyógyszeres eszköze.
Szívbetegség és sportolás
A szív- és érrendszeri eltérés vagy betegség esetén is lehet sportolni, természetesen ez esetben a „mit?, mennyit?” kérdések pontos körvonalazása szükséges.
Ha valaki panaszmentes, de a szív-érrendszeri betegségek rizikófaktorai közül egy vagy több kimutatható (magas vérnyomás, emelkedett vérzsír, emelkedett vércukor stb.), az érbetegség jelenléte vagy kizárása érdekében kardiológiai szakvizsgálat (EKG, terheléses EKG, szívultrahang-vizsgálat) szükséges, ahol a további teendők meghatározása mellett, a vizsgálat eredménye alapján, a megengedhető terhelés mértékére vonatkozóan is adnak felvilágosítást.
Ha valaki ismert koszorúérbeteg (pl. akár korábban szívinfarktuson esett át), de az állapota stabil, azaz nincsenek anginái, nincs szívelégtelenségi tünete, rendszeresen szedi gyógyszereit, és részt vesz az előírt állapotellenőrző vizsgálatokon, a terheléses vizsgálat alapján megállapított határokon belül sportolhat (erről a kardiológusa részletes felvilágosítást tud adni). A szervezet jelzőrendszere elég jó, hiszen az elfáradás, a levegő elfogyása, esetleg mellkasi fájdalom kezdete időben „megálljt!” parancsol.
Ha a szív- és érrendszeri betegnek különböző mértékű panaszai, tünetei vannak, nyilván kevesebbet, de valamennyit szinte minden beteg mozoghat. Hogy mennyit, arra vonatkozóan az echocardiographia (bal kamrai teljesítőképesség mérhető), az EKG monitorozás, a Holter-vizsgálat (a veszélyes ritmuszavarok kiszűrése) és a terheléses vizsgálat alapján a kardiológus javaslatot tesz.
Ha a szívbeteg kórelőzményében veszélyes szívritmuszavar szerepel, ha a bal kamra funkciója rossz (szívultrahang kapcsán a bal kamra teljesítőképességét mutató paraméter (EF) kisebb mint 40 %), úgy számára egyénileg összeállított mozgás, gyógytornász, esetleg orvos által felügyelt mozgás javasolható.
Tilos kondicionáló jelleggel sportolni heveny, lázas állapotokban, szívelégtelenség állapotában, gyakori anginák, ritmuszavarok idején, illetve olyan szívhibák (pl.: súlyos aortabillentyű-szűkület, hypertrophiás cardiomyopathia) esetében, amelyeknél a kezelőorvos erre külön fel is hívja a figyelmet.
