-
-
Genetikai szívbetegségek: a betegek nagy része diagnosztizálatlan marad

Genetikai szívbetegségek: a betegek nagy része diagnosztizálatlan marad

Különleges novellák hívják fel a figyelmet

A szív- és érrendszeri betegségek világszinten és Magyarországon is vezető haláloknak számítanak, 2019-ben a halálozások közel felét tették ki ilyen betegségek hazánkban. A szeptember 29-ei Szív Világnapja alkalmából az örökletes szívbetegségekre – amelyek közül a szívizomsejtek károsodásával járó úgynevezett kardiomiopátiák fordulnak elő a leggyakrabban – hívja fel a figyelmet a Bristol Myers Squibb biotechnológiai gyógyszervállalat. Egy örökletes szívbetegség sok generáción át végigkísérhet egy családot, ezért egy különleges kiállítás keretében kortárs magyar írók is azt üzenik: fontos törődni a szívünk egészségével. A sajtótájékoztatón Bernáth Lukács Zsuzsanna is beszélt a betegedukáció és a betegszervezet fontosságáról.

Magyarországon a szívbetegségek jelentik az egyik vezető halálokot, ezért a Bristol Myers Squibb egy edukatív kampánnyal és egy különleges kiállítással szeretné felhívni a figyelmet a betegségre, valamint a szív egészségének fontosságára.

A világnap apropóján a helyszínen egy kiállítás keretében kortárs magyar írók novellái lesznek olvashatók, amelyeket szívbetegek történetei inspiráltak.

Az eseményen részt vett

  • Prof. Dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika igazgatója,
  • Prof. Dr. Becker Dávid, a Magyar Kardiológusok Társaságának elnöke, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika igazgatóhelyettese,
  • Dr. Kuluncsics Zénó, a Bristol Myers Squibb orvosigazgatója,
  • Bernáth-Lukács Zsuzsanna, a SZÍVSN Országos Betegegyesület elnöke,
  • Lackfi János, József Attila-díjas magyar költő, író, aki felolvassa az alkalomra írt novelláját

Sokszor később diagnosztizálják a betegséget

Évente több mint húszmillió ember halálát okozzák a szív- és érrendszeri betegségek, és előfordulásuk évről évre növekvő tendenciát mutat. Hazánkban is a szív-és érrendszeri betegségek jelentik a vezető halálokot, a KSH 2019-es adatai szerint a halálozások 49 százaléka ezekhez a betegségekhez köthető, ez közel 64 ezer halálesetet jelent.

A szívbetegségek egy része örökletes is lehet, így egy család több generációjánál jelentkezhetnek, bármilyen életkorban, ám mivel a betegek sokáig tünetmentesek lehetnek, jelentős részüknél egyáltalán nem, vagy csak később diagnosztizálják a betegséget. A Bristol Myers Squibb biotechnológiai gyógyszervállalat ezért a szív világnapján az örökletes szívbetegségekre és a rendszeres szűrővizsgálatok fontosságára hívja fel a figyelmet.

A leggyakoribb örökletes szívbetegség, az úgynevezett hipertrófiás kardiomiopátia esetén a bal szívkamra fala nagymértékben megvastagodik és merevebbé válik, ami egy idő után akadályozhatja a szívből kiáramló vér útját. A betegség idővel súlyosbodhat, és visszafordíthatatlan szövődményekhez vezethet.

A szívizom betegségei, azaz a kardiomiopátiák gyakran genetikai eredetűek. A hipertrófiás kardiomiopátiában szenvedőknél magasabb a hirtelen szívhalál kockázata – gyakran ez a betegség áll a fiatal sportolók hirtelen szívhalálának hátterében -, ám ez a rizikó az időbeni diagnosztizálással csökkenthető, illetve megelőzhető, a betegség megfelelő kezeléséhez igazodó életmódváltással. Egy örökletes szívbetegség ugyanakkor a fizikális tünetek — mint például a mellkasi fájdalom, nehézlégzés, fáradékonyság — mellett sok esetben jelentős lelki teherrel és depresszióval is járhat, és kihathat a beteg társas kapcsolataira.

Az örökletes szívbetegségek hazánkban minden kétszázadik embert érinthetik – tette hozzá dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika igazgatója. A professzor ismertette: ha fény derül az örökletes okokra, akkor genetikai szinten is lehetőség adódik az érintett beteg szűrővizsgálatára. A legtöbb örökletes szívbetegség esetében nagyon egyszerű vizsgálatokkal kideríthető, hogy van-e rizikó a kór kialakulására. A hipertrófiás kardiomiopátia esetén például az EKG már jelezhet olyan elváltozást, ami további szívultrahang-vizsgálatot tesz szükségessé, ezzel pedig igazolni lehet a kamrafal megvastagodását okozó betegséget.

Minden szívnek van egy története

A szív világnapja alkalmából egy különleges edukációs kampány is indult kortárs magyar írók közreműködésével, amely a genetikai eredetű szívbetegségekre – köztük a kardiomiopátiákra – hívja fel a figyelmet. Ahogy minden családnak, minden szívnek megvan a története, ez a gondolat inspirálta azokat a rendhagyó novellákat, amelyek a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika falait díszítik.  A József Attila-díjas Lackfi János, valamint Ijjas Tamás, Posta Marianna és Véssey Miklós írók történetei valódi szívbetegek, valamint hozzátartozóik történeteit dolgozzák fel, azzal a szándékkal, hogy felhívják a figyelmet az örökletes szívbetegségekre, és reményt adjanak minden érintettnek.

Ha tetszik, oszd meg hírünket!

Facebook
WhatsApp
Telegram
Pinterest
Twitter
szivesenlogosziv

Cikk ajánló

szivesenlogosziv

Gondoljon ránk!

szivesenlogosziv

Kövess minket!

szivesenlogosziv

Iratkozz fel!

Hírlevelünkön keresztül rendszeresen informálódhatsz aktuális, újdonságainkról és eseményeinkről. Legyél az elsők között akik értesülnek mindenről!