-
-
Hamvazó szerdától húsvét hétfőig – itt a hal ideje!

Hamvazó szerdától húsvét hétfőig – itt a hal ideje!

Negyven napos böjt- húsmentes időszak kiváló alkalom a szívbarát étkezéshez. Elkezdődött. De ez
nemcsak az önmegtartóztatásról szól, hanem akár új étkezési szokások bevezetésére is nagyon jó lehetőség. A sokak számára mediterránként ismert, igazán szívbarát étrend lényegében ennek a
negyven napnak minden „kötelmének” megfelel.

Na, de mit is szabad és mit nem? És mióta is böjtölünk?

A negyvennapos böjt a IV. századra vált általánossá a keresztény világban. Mivel a vasárnapokat az
egyház nem tekinti böjti napnak, a VII. század óta szerdai nappal kezdődik a nagyböjt, így hamvazószerdától húsvét vasárnapig éppen negyven a böjti napok száma. A XI. századig a böjt
olyannyira szigorú volt, hogy késő délutánig semmit nem ettek, húst, tejterméket és tojást pedig a
böjti napokon egyáltalán nem fogyasztottak. Az egyház mára enyhített a böjti szabályokon, de
hamvazószerdára és nagypéntekre szigorú böjtöt ír elő: a 18 és 60 év közötti hívek csak háromszor
étkezhetnek és egyszer lakhatnak jól. E két napon és nagyböjt többi péntekén a 14 évesnél idősebb
tagjait arra kéri az egyház, hogy a böjti fegyelem részeként ne fogyasszanak húst. A modern ember
nemcsak a hústól való tartózkodással böjtölhet, hanem lemondhat például a dohányzásról, az
édességről, a szórakozásról is, miközben nagyobb figyelmet fordít embertársai szükségleteire.

A mediterrán diéta jó hatásait szinte mindenki ismeri, és sokan követik is javaslatait. Azonban a
hal valahogy nem lopta be magát a szívekbe – pedig a valóságban nagyon jó hatással lenne rá.

A halat szinte mindenki az egészséges étrend részének tekinti. Egy, a közelmúltban készült reprezentatív kutatás szerint a hal éppen annyira az egészséges étrend része, mint a zöldségek és a
gyümölcsfélék. Jobbnak látjuk az egészségünk szempontjából, mint a baromfihúst vagy a teljes
kiőrlésű pékárukat, ennek ellenére azonban ritka az olyan család, ahol akár csak hetente is az asztalra kerülne.A hazai halfogyasztás a különböző források adatai szerint mindössze 4,6-6 kilogrammot tesz ki évente és fejenként, amely csak az utolsó helyre elég az európai országok között, amelyek átlaga 22,7 kg. A legtöbb halat a portugálok eszik, ők 55,3 kilogrammot tesznek évente a tányérjaikra. Egy másik hazai kutatás szerint a hal fogyasztását két emberből egy azért utasítja el, mert nem kedvelik az ízét. Tíz megkérdezettből négyen a halhús jellegzetes szagát utasítják el, míg egyharmaduk a szálkák miatt nem szeret halat enni.A hal íze, illata vagy szálkássága megfelelő választással, és néhány konyhai praktika mellett nem jelenthet problémát. A tengeri halak például kevésbé szálkásak és kevésbé halas ízűek is, de az édesvízi, sőt a tenyésztett halak körében is számos ilyet találhatunk. Fűszerezéssel, pirítással vagy éppen sütéssel pedig változatos és nagyon finom fogást készíthetünk
belőlük, a reggelitől a vacsorán át egészen a grillpartikig egyformán.

„Pár napja halat sütöttem vacsorára. Ha nagyon leegyszerűsítem, akkor azt mondhatom, hogy
erősítettem az idegeimet, küzdöttem a stroke, a reuma, a mellrák és az elbutulás ellen, na és persze
tettem valamit a szívem és a szemem egészségéért. Sőt, a családommal is ugyanígy törődtem.
Ugyanis a legfrissebb kutatások szerint ennyi mindenre jó, ha rendszeresen eszel halat. A halat szinte mindenki az egészséges étrend részének tekinti, ennek ellenére ritka az olyan magyar család, ahol akár csak hetente is az asztalra kerülne. Ha most kezded, ne a rántott pontyban gondolkodj! Laza
szerkezetének és magas víztartalmának köszönhetően a hal sok zsiradékot szív magába, ha bő zsírban
sütjük ki. Helyette 1-2 kanál olajon vagy kevés vajon pirítva teflon serpenyőben, sütőzacskóban
párolva vagy sütőpapírban sütve percek alatt elkészíthető a halfilé. Mellé mehet vegyes zöldségköret, friss hozzávalókból készített saláta. És miért? A halhús zsírtartalma alacsony, általában 1-15 százalék között mozog, fehérjetartalma pedig kiváló minőségű és könnyen emészthető. A zsírosabb halfajták (például a ponty) még mindig csak a közepes zsírtartalmú húsfélék közé tartoznak, viszont sok A- és D-vitamint tartalmaznak. Ezek mellett a hal gazdag B-vitaminokban, foszforban, vasban, jódban és kalciumban. A hideg tengerekben élő fajták a telítetlen zsírsavak egyik legjobb forrásai. Számos tanulmányt végeztek az omega-3 zsírsavak megelőző és gyógyító hatásáról. A legtöbb betegségnél a védő mechanizmus a gyulladásos folyamatok megakadályozásában jelentkezik. Az egyik kutatás szerint, azoknál az embereknél, akik hetente legalább 85 gramm zsíros halat, például lazacot fogyasztottak, 70 százalékkal csökkent a szívinfarktus veszélye” – mondja Antal Emese dietetikus, szociológus, a TÉT Platform szakmai vezetője, szerinte akár szuperételnek is nevezhetnénk.

Tudjuk: sokan azért nem veszik, mert drága, így nem engedhetik meg maguknak, de ha jobban megnézzük, talán mégsem: a tengeri halakat, de az itthoni busa vagy például egy tonhalkonzerv is
jó választás. Nézzük az árakat! Ezzel folytatjuk.

Ha tetszik, oszd meg hírünket!

Facebook
WhatsApp
Telegram
Pinterest
Twitter
szivesenlogosziv

Cikk ajánló

szivesenlogosziv

Gondoljon ránk!

szivesenlogosziv

Kövess minket!

szivesenlogosziv

Iratkozz fel!

Hírlevelünkön keresztül rendszeresen informálódhatsz aktuális, újdonságainkról és eseményeinkről. Legyél az elsők között akik értesülnek mindenről!