Infarktus. Rettegett szó. Szinte mindannyian fel tudunk idézni a környezetünkben valakit, aki infarktus miatt került kórházba. Szerencsés esetben nem végződött végzetes kimenetellel a történet. Az, hogy ki veszélyeztetettebb, ki válik érintetté, több tényezőn is múlik. Hasznos tisztában lenni ezekkel a kockázati tényezőkkel, ugyanis két-három rizikófaktor együttes megléte sajnos bárkit hajlamosíthat az infarktusra.
Ezért mutatjuk most be az úgynevezett „Score kockázatbecslő táblát”, melynek segítségével bárki felmérheti rizikó státuszát. Néhány egyszerű adatból kikalkulálható, hogy 10 éven belül kell-e súlyos szív-érrendszeri megbetegedéssel számolnunk, avagy sem. Elmagyarázzuk lépésről lépésre, hogyan kell értelmezni a táblázatot.
A vízszintes tengelyen látjuk a szérum koleszterin szintet. Amikor vért vesznek tőlünk, akkor a laboratóriumi leletünk általában ezt az információt is tartalmazza, vegyük elő a legutóbbi leletünket, hogy ezt az adatot rögzíteni tudjuk a táblázatban. Mikor magas a koleszterin szintünk? Általánosságban azt mondhatjuk, ha az értéke 5,2 fölött van. A mozgásszegény életmód és helytelen táplálkozás következtében testünk elzsírosodhat, és ez érrendszerünkre is rendkívül káros lehet. A testben felhalmozódó zsírokban olyan gyulladást előidéző anyagok találhatóak, amelyek jelentősen roncsolják az érfalat, ezáltal kedvező talajt biztosítanak a vérrögképződésnek. Ezért fontos infarktusra hajlamosító tényező a szérum koleszterinszint!
A függőleges tengelyen a szisztolés vérnyomásértéket tünteti fel a táblázat (szokták „felső értéknek” is nevezni). Ezt egy egyszerű vérnyomásméréssel ellenőrizhetjük. A magas vérnyomásnak sokszor tünete nincs, ezért is ajánlatos időről-időre mérni. Magas vérnyomásról akkor beszélhetünk, ha a felső értékünk meghaladja a 135-140-es értéket.
A kockázatbecslésében szerepet játszik továbbá nemünk, életkorunk és hogy dohányzunk-e. A nők például az ösztrogén nevű hormonnak köszönhetően 55 éves kor alatt kevésbé érintettek, mint az ugyanennyi idős férfiak. A változó korban azonban a szervezet leáll ennek az áldásos hatású hormonnak a termelésével, így a nők esetében is fokozottá válik az életkor jelentősége.
A táblázatból egyszerűen megkereshetjük, melyik rizikócsoportba tartozunk. Például a 40 év alatti, alacsony koleszterinszintű, normális vérnyomással élő nem dohányzó nők és az ugyanilyen adottságú férfiak egy része a „zöld mezőben”, vagyis az alacsony kockázati besorolásban helyezkedik el. A kor előrehaladtával, valamint a vérnyomás- és koleszterin értékek normálistól való eltérésével eljutunk az egyre fokozottabb rizikót jelentő „sárga”, majd a „piros mezőkbe”.
Ha nem a „zöld mezőben” helyezkedünk el, akkor se keseredjünk el!
