-
-
Háziorvosok is felismerték az ESCAPE fontosságát

Háziorvosok is felismerték az ESCAPE fontosságát

Már családorvosok is jelentkeznek a SZÍVSN által meghirdetett mérföldkőnek számító, eddig egyedülálló nemzetközi ESCAPE vizsgálatba. Azt szeretnék felmérni, hogy az integrált és személyre szabott kezelés és beteggondozás javítja-e a krónikus szívelégtelenségben szenvedő idős, több társbetegséggel rendelkező betegek megküzdését, fizikai és mentális egészségét. Az ESCAPE projekt „Horizon2020” Európai Uniós Pályázatként valósul meg. A projektben magyar részről a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív és Érgyógyászati Klinika és a Magatartástudományi Intézet munkatársai vesznek részt. Dr. Móczár Csaba belgyógyász, hipertonológus háziorvos, A Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszék tanársegéde felhívásunkat olvasva jelentkezett a vizsgálatba.

„Nagyon megtetszett az, hogy van egy olyan program, ahol tényleg fel tudjuk mérni a betegek szükségleteit, hogy valóban mit kaphatnak meg ezekből. Ez a betegség egy komoly életmód beszűkülést okoz, amit egyelőre egy háziorvosi praxisban, egyedül nehéz kezelnünk. Én egy háromezer fős praxist viszek, ahol tényleg a betegekre fordított idő percekben mérhető, ez alatt nem lehet pszichés, vagy bármilyen átfogó támogatást adni, de látom, érzem, hogy nagyon sok minden bennük marad. A Három generációval az egészségért program – kardiovaszkuláris prevenció az alapellátásban címmel meghirdetett pályázatban évekig tudtunk adni gyógytornász, pszichológusi, mentálhigiénés támogatást, de most ez leállt. De azt már ebben a programban láttuk, hogy nagyon fontos a széleskörű betegtámogatás, amelyről egy ilyen vizsgálat még pontosabb képet adhat majd”- fogalmazott Dr. Móczár Csaba.

És mi ez a vizsgálat?

Szívelégtelenségük mellett még legalább két további társbetegséggel küzdő, 65 év feletti betegek jelentkezhetnek a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikája, valamint a Magatartástudományi Intézet együttműködésével megvalósuló uniós kutatási programba, amely azt vizsgálja, hogy a páciensek állapotát, életminőségét, életkilátásait mennyiben befolyásolja a pszichoszociális támogatás.

ESCAPE címmel nemzetközi kutatás indult, amelynek keretében integrált, betegközpontú, pszichoszociális ellátást kapnak a programba bekerülő, 65 évnél idősebb, szívelégtelenségben és több társbetegségben is szenvedő (multimorbid) betegek, akik nehezen tudnak megküzdeni betegségükkel és azok érzelmi terheivel. A vizsgálat során a betegek 9 hónapon keresztül gyakorlati és érzelmi támogatást kapnak egy felsőfokú egészségügyi végzettségű gondozási koordinátortól. A betegek állapotának és életminőségének felmérése kérdőíves adatgyűjtéssel, telefonon, vagy videós hívásokkal történik, a résztvevőknek nem kell sehova elutazniuk – hívta fel a figyelmet dr. Nagy Klaudia Vivien, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika kardiológusa, a vizsgálat vezetője.

A jelentkezők először egy felmérésen vesznek részt, ennek eredményétől függően kerülhetnek a programba. A kiválasztásnál a krónikus szívbetegség és a társbetegségek megléte mellett a pszichoszociális elemeket vizsgálják, azt, hogy a beteg mennyire képes menedzselni a betegségét, és az azzal járó érzelmi stresszt, képes-e követni az orvosi utasításokat, megfelelően szedi-e a gyógyszereit, követi-e az életmódra vonatkozó tanácsokat.

A programba bekerülőknek éppen a felsoroltakban nyújt segítséget a gondozási koordinátor, aki végigköveti a támogatott betege teljes kezelési stratégiáját, részletesen megbeszéli a beteggel, hogyan szedje a gyógyszereit, tanácsot ad az életmódbeli tényezőkre, táplálkozásra, káros szenvedélyekre, mozgásra, stresszkezelésre vonatkozóan, és segít tájékozódni, hogy a felmerülő akut problémával hova lehet fordulni – magyarázta a kutatásvezető. Dr. Nagy Klaudia Vivien hozzátette, a gondozási koordinátorral sok olyan fontos, a betegség előrehaladását, az életminőséget, életkilátásokat meghatározó tényezőről is beszélgethetnek a betegek, amire egy orvosi vizitnél nincs idő, tájékozatlanságuk pedig jelentősen növeli a mentális stresszszintjüket.

A vizsgálathoz kapcsolódás egyik kezdeményezője a SZÍVSN Országos Betegegyesület, ugyanis éppen azt monitorozza, amiért a betegszervezet dolgozik: a betegedukáció és betegmenedzsment hatékonyságát nézik a kutatók. Azt szeretnék felmérni, hogy az integrált és személyre szabott kezelés és beteggondozás javítja-e a krónikus szívelégtelenségben szenvedő idős, több társbetegséggel rendelkező betegek megküzdését, fizikai és mentális egészségét. Az ESCAPE projekt „Horizon2020” Európai Uniós Pályázatként valósul meg. A projektben magyar részről a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív és Érgyógyászati Klinika és a Magatartástudományi Intézet munkatársai vesznek részt.

„Célunk megnézni, hogy ezeket mennyire összehangolva kezelik. A betegek a vizsgálat során további támogatást kapnak a gondozási koordinátoroktól, akik felsőfokú végzettségű ápolók. A gondozási koordinátor folyamatosan kapcsolatban áll a kezelésben résztvevő orvosokkal, és biztosítja a jobb kommunikációt és közvetlen segítséget nyújt, hogy a résztvevők fel tudják dolgozni a betegségükből adódó problémákat – mondja Bernáth-Lukács Zsuzsanna a SZÍVSN Országos Betegegyesület elnöke. „Problémát jelenthet, a nem megfelelő információcsere miatt, hogy a több krónikus betegséggel küzdő szívbeteg több orvos ambulanciáján fordul meg. Feltételezzük, hogy a betegek, rokonok és az orvosok közötti jobb kommunikáció javíthatja a betegek egészségét és ezáltal a jólétét. Ebben a nemzetközi projektben kilenc hónapban folyamatosan figyeljük a résztvevőket, valamennyi, a projektben résztvevő országgal együttműködve. Pácienseink támogatást kapnak a gondozási koordinátortól, aki folyamatosan kapcsolatban áll a kezelésben résztvevő orvosokkal, és biztosítja a jobb kommunikációt és közvetlen segítséget nyújt a betegeknek, hogy minden szükséges információt megkapjon, illetve fel tudja dolgozni a betegségéből adódó gondokat”- mondja Bernáth-Lukács Zsuzsanna a SZÍVSN Országos Betegegyesület elnöke.

Magyarországon mintegy 150-200 ezer szívelégtelen beteg él, jelentős részük egyszerre több krónikus betegséggel. Ezeket a betegeket általában háziorvosok és szakorvosok kezelik. Az orvosokkal történő találkozók ütemezése és a terápiák előírás szerinti alkalmazása sok esetben nehézséget jelenthet. A páciensek számos gyógyszert szednek, amelyeket több orvos ír fel, akik sok esetben nincsenek kapcsolatban egymással, így veszélyes kölcsönhatások fordulhatnak elő, ha több különféle gyógyszert szed a beteg anélkül, hogy jól összehangolnák ezeket.

A koordinátori hálózatnak köszönhetően több központban: Budapest, Miskolc, Szolnok, Dunaújváros, Szeged, Pécs, Gyula és Mátészalka szívelégtelen betegeit is várjuk a tudományos vizsgálatba. Ebből következik, hogy a betegek maradnak a jelenlegi kezelőorvosuknál, aki jelöli őket. Azok a páciensek, akik egy kérdőív kitöltése után beválasztásra kerülnek, kis idő múlva megismerkedhetnek a gondozási koordinátorukkal. A konzultációkhoz nem kell beutazni a Városmajori klinikára, mert a beszélgetések telefonon vagy online történnek, előre egyeztetett időpontban. 9 hónapon keresztül követjük a szívelégtelenséggel élő pácienseket, mert szeretnénk a betegség mögött meglátni az embert és személyre szabottan segíteni, ahogy a családja, életmódja, körülményei engedik. A kardiológus kezelőorvos, háziorvos, mentális szakember, gyógyszerész, koordinátor együttes munkája biztos alapot ad a tudatos gondozás kialakításához. Sokan kérdezik, hogy miben más, miben új ez a páciens-követés? Nos, ahhoz, hogy jelentős változást érjünk el, ismernünk kell a beteg kardiológiai státuszát, a kezelésekhez való hozzáférést, az életkörülményeit. A beszélgetések során emberi sorsokat ismerünk meg, mivel foglalkoznak a hétköznapokban, milyen a kapcsolatuk a családtagokkal, van-e hobbijuk? Megismerjük, hogy milyen gyógyszereket szednek, mikor és hogy mérik a vérnyomást és a vércukrot? Mivel táplálkoznak? Van-e segítsége a hétköznapokban, kivel osztják meg a kérdéseket?  Mit csinálnak, amikor nagyon magányosnak érzik magukat? Ha ismerik a szívelégtelenség tüneteit, hamarabb kezdeményezik az újabb kivizsgálást. Tudnak-e mentőt hívni, kidolgozták-e a gyors segítségnyújtás lépéseit családon belül? Lehetőséget adunk a SZÍVSN országos betegegyesület online előadásaihoz való kapcsolódáshoz, így megismerkedhetnek más szívelégtelenséggel élő pácienssel és érezhetik, hogy nincsenek egyedül.

Megkérjük a kezelőorvosokat, segítsenek abban, hogy az érintett betegek minél hamarabb csatlakozhassanak ehhez a Magyarországon csak a Városmajori Klinikán indult vizsgálatba.

Az ESCAPE nemzetközi projektbe kapcsolódó Semmelweis Egyetem Városmajori Szív és Érgyógyászati Klinika és a SZÍVSN május közepéig várja azok jelentkezését, akik elmúltak 65 évesek és szívelégtelenséggel, mentális stresszel és legalább két egyéb krónikus betegséggel élnek. „Nagyon fontos ez a kezdeményezés, mert egyrészt képet kapunk arról, hogy a betegeknek milyen terhet jelenthet a kommunikáció, az információ hiánya, másrészt sokkal jobban össze tud kapcsolódni a betegszervezeti és az orvosi munka, jobban megérti mindenki, hogy itt több célért dolgozunk: a betegért és a gyógyító munka hatékonyabbá tételéért” – teszi hozzá az elnök .https://szivsn.hu/egyedulallo-nemzetkozi-projektbe-varjak-a-kronikus-szivbetegeket/

Ha tetszik, oszd meg hírünket!

Facebook
WhatsApp
Telegram
Pinterest
Twitter
szivesenlogosziv

Cikk ajánló

szivesenlogosziv

Gondoljon ránk!

szivesenlogosziv

Kövess minket!

szivesenlogosziv

Iratkozz fel!

Hírlevelünkön keresztül rendszeresen informálódhatsz aktuális, újdonságainkról és eseményeinkről. Legyél az elsők között akik értesülnek mindenről!