Az ENSZ, Egyesült Nemzetek Szervezete június 5-ét a környezetvédelem világnapjává (World Environment Day) nyilvánította 1972-ben. A világnap célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a környezet védelmének és egészségének fontosságára, amely az egész világon hatással van az emberek jólétére és a gazdasági fejlődésre is. Az ünneplés lehetőséget nyújt arra, hogy hangsúlyozzuk az egyének, vállalatok és közösségek számára a környezetvédelem fontosságát.
Nem is gondolnánk, de a környezeti tényezők miatt kialakuló kardiovaszkuláris betegségek évente 18 millió halálesetet okoznak. Megszületett az enviróma koncepciója, ami minden genetikán kívüli, egészségi állapotot befolyásoló hatást magába foglal. A kardiológus, környezet- és munkaegészségügyi orvos, valamint farmakológus és toxikológus szakemberek által a Trends in Cardiovascular Medicine folyóiratba írt összefoglaló közlemény az egészséget, betegségkockázatot és élettartamot befolyásoló környezeti hatások – az enviróma – keretrendszerében elemzi azokat a mechanizmusokat, amelyekkel a zöld környezet csökkenti kardiovaszkuláris betegségek (CVD) kockázatát.
A téma fontosságát jelzi, hogy évente 18 millió halálesetet okozva világszerte a CVD jelenti a vezető halálokot. Bár a CVD egyes fajtái öröklődő genetikai tényezők miatt következnek be, a leggyakrabban környezeti ártalmak állnak a hátterükben. A környezeti hatásokat felmérő enviróma-keretrendszer legegyszerűbb formájában természeti, társadalmi és személyes környezetet foglal magában. Együttesen és egymástól is függve befolyásolják az ember egészségét, betegségkockázatait, ezen belül CVD-kockázatát és öregedését.
A zöld környezet mindhárom területet érint, és a betegségkockázaton belül különösen a CVD-kockázatra van hatása. A vizsgálatok szerint az erdőjárás nemcsak segíti a pozitív hangulatot és csökkenti az agressziót, de a kardiovaszkuláris funkciót is javítja: növeli a para- és csökkenti a szimpatikus aktivitást, szignifikánsan csökkenti a szisztolés és diasztolés vérnyomást, a nyugalmi pulzusszámot. Egy óra a természetben 21 százalékkal csökkenti a nyál kortizolszintjét.
A növények jelenléte a társadalmi környezetben javítja a kardiovaszkuláris egészséget. Egy, a teljes angliai lakosságra kiterjedő vizsgálat szerint azok, akik nem élnek zöld lakókörnyezetben, azokhoz képest, akik igen, kétszeres a CVD-halálozásuk. A legzöldebb lakókörnyezetben élők esetén a CVD miatti hospitalizáció esélye 37 százalékkal kisebb; a legzöldebb lakókörnyezetben élő nők körében 12 százalékkal kisebb a halálozás. A zöld társadalmi környezet hatása óriási: egyéb vizsgálatok szerint szignifikánsan csökkenti a myocardialis infarktus, az iszkémiás szívbetegség, a szívelégtelenség és a pitvarfibrilláció kockázatát egyaránt. Az összefoglaló közlemény szerzőinek saját vizsgálata szerint ennek mechanizmusa, legalábbis részben a szimpatikus aktiváció és az oxidatív stressz csökkentése, más vizsgálatok a városi környezetben lévő növények légszennyezettséget csökkentő szerepét emelik ki. A környezeti szennyezettség miatt évente 9 millió idő előtti haláleset következik be, ebből 4,2 millió a légszennyezettség a felelős; a légszennyezettség miatt bekövetkező idő előtti halálesetek 80 százaléka CVD miatti halál.
A zöld társadalmi környezet a légszennyezettségen kívül a zaj- és fényszennyezettséget csökkentve is szignifikánsan csökkenti a CVD-kockázatot, mivel a zaj- és fényszennyezettség jelentősen növeli a CVD kockázati tényezőinek számító diabétesz, elhízás és inzulinrezisztencia, illetve alvászavar előfordulását. A zöld társadalmi környezet nagyobb szabadidős aktivitást tesz lehetővé, alacsonyabb benne a bűnelkövetés, csökkenti a stresszt és a depressziót, és az itt élők közérzete, mindennapi jólléte is lényegesen jobb. Vizsgálatok szerint még a virtuális valóságban tapasztalt zöld környezet is javítja a hangulatot és csökkenti a stresszt.
A zöld környezet hatását többek között a „régi barátok” hipotézis magyarázza: ha az emberi immunrendszer érése során nagy mértékű mikrobiális diverzitással találkozik, nem alakul ki az eltúlzott gyulladást kiváltó válasz. Ennek jelentőségét sok más mellett az is alátámasztja, hogy az érelmeszesedés krónikusan megnövekedett C-reaktív protein-szinttel és egyéb krónikus gyulladásos megbetegedésekkel jár együtt. Az anyagi viszonyokat elemző amerikai tanulmányok azt is kimutatták, hogy lakótömbönként 10 újabb fa egészségre gyakorolt pozitív hatása megegyezik a család bevételének 20 ezer dolláros növekedésének pozitív hatásával.
A zöld személyes környezet pozitív hatását igazoló vizsgálatok szerint a kertápolás és a beltéri növények direkt és indirekt kardiovaszkuláris előnyt is biztosítanak.
Az áttekintő tanulmány mellett megjelent szerkesztőségi közlemény kiemeli, hogy az emberek gyerekkorukban tanulják meg felismerni a környezeti ingerek biztonságos, illetve veszélyes voltát, ez magyarázhatja, hogy azok, akik zöld környezet hiányában nőnek fel, felnőtt korukban kevésbé hatékonyan épülnek fel stresszt követően természeti környezetben. Ez részben az életesemények CVD-kockázatot befolyásoló hatását is magyarázhatja.
Forrás: Elitmed.hu
